Családbarát koraszülött ellátás

A Melletted a helyem Egyesület megalakításának egyik fő gondolata az volt, hogy Magyarországon is megvalósulhasson a családközpontú koraszülött ellátás. A cél, hogy ne csak jó minőségű legyen a koraszülött ellátás, hanem családközpontú, családbarát ellátás történjen a magyar PICekben. A családbarát ellátás ma már nemcsak a szülők kezdeményezése, hanem tudományos adatokkal alátámasztott tény is.
Aki nem így próbálja ellátni a koraszülötteket, az súlyos szakmai hibát követ el, nem tesz meg mindent a szövődménymentes túlélésért, és ezzel árt a babáknak.
“A családközpontú megközelítés a szülészeti ellátásban már több évtizede a legmagas színvonalú ellátási irányelv.“ (American Academy of Pediatrics, 2003; Dunst, Trivette & Deal,1994; Maternal and Child Health Bureau/Health Resources and Service Administration, 2009;Trivette&Dunst,2000)
A családközpontú ellátás 8 alapelve az alábbi cikkben jelent meg 2017-ben:

Az alapelvek randomizált, kontrollált tanulmányok metanalízisein nyugszanak. A metanalízis a legmagasabb evidencia szintet jelenti. A vizsgálatokat sok esetben állatkísérlettel bizonyították, hiszen etikailag/szakmailag nem helyes, az alvásvédelem fontosságát vizsgálva, babákat felébreszteni, hiszen a koraszülött babák bizonyítottan mély alvásban fejlődnek a legjobb ütemben.

A bizonyítékokon alapuló orvoslás a beteggel kapcsolatos döntéshozatal olyan megközelítési módja, melynek során az orvos a legmegbízhatóbb, szisztematikusan feldolgozott tudományos bizonyítékok ismeretében, az egyéni klinikai tapasztalat felhasználásával, a koraszülött/újszülött baba szüleivel vagy képviselőjével konzultálva dönti el, hogy melyik lehetőség a leghatásosabb, leghatékonyabb és legmegfelelőbb az
adott baba számára.

Az egészségügyben dolgozó nővérek számára a legnagyobb kihívás, hogy legtöbbször csak angol nyelven érhetők el az információk és a leterheltség illetve az időhiány tovább nehezíti a képzéseken, szakmai konferenciákon való részvételüket.

A 8 alapelv:

1. 24/7 látogatás/szülői jelenlét
2. A szülők pszichés támogatása
3. Fájdalomcsillapítás protokollok alapján
4. Káros környezeti hatások minimalizálása , fejlődéstámogató környezet kialakítása
5. Megfelelő pozícionálás
6. Bőr-bőr kontaktus támogatása
7. A szoptatás és anyatej elválasztás szakszerű támogatása
8. Alvás védelem

Szülők jelenléte a koraszülött intenzív osztályon

A hét minden napján 24 órás szülői jelenlétet hirdető figyelemfelhívó táblák megjelenése a Melletted a helyem Egyesület kezdeményezésére indult el a koraszülött intenzív osztályok ajtaján.
A táblát azok a PIC-ek tehetik ki az ajtajukra, ahol a szülők a hét minden napján, és a nap folyamán bármikor, bármilyen hosszan a babájuk mellett lehetnek az osztályon. Így alkot egységet a koracsalád, a szülőknek a gyermekük mellett van a helye.
Ez nem csupán törvény szerint előírt joguk, de számukra a PIC-en töltött hetek, hónapok így élhetők túl a lehető legkisebb lelki teherrel, s így térhetnek haza végül kompetens szülőként, akik gyermeküket mindenkinél jobban ismerik. Ez a tábla tehát nem szubjektív kitüntetés. Az osztályon dolgozó csapat komoly munkája van mögötte, ami igazi szemléletváltáshoz vezetett.
Egyesületünk elismeri, hogy ezek a PIC-ek végigmentek a saját, nem mindig könnyű útjukon, s ma már a természetes hétköznapokat jelenti számukra mindaz, amit ez a tábla kifejez.
Sajnos még nincs minden PIC osztály ajtaján ez a tábla, pedig számos tudományos kutatásban bebizonyosodott: “Az, hogy a szülők mennyire vesznek részt a baba gondozásában a koraszülött osztályon, hatással van a baba fejlődésére. (Leister et al. 2016)”

A Magyarországon működő 21 III-as szintű PIC osztályból, 10-ben nem látogatónak tekintik a szülőket, hanem az ellátó csapat tagjának.

Budapest – Semmelweis Egyetem Korányi PIC
Budapest – Honvéd PIC
Debrecen – Debreceni Egyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika PIC
Kecskemét – Bács-Kiskun Megyei Kórház PIC
Győr – Petz Aladár Kórház PIC
Gyula – Pándy Kálmán Kórház PIC
Miskolc – BAZ Megyei Kórház PIC
Nyíregyháza – Jósa András Kórház PIC
Tatabánya – Szent Borbála Kórház PIC
Veszprém – Csolnoky Ferenc Kórház PIC
Zalaegerszeg – Szent Rafael Kórház PIC

Szülők pszihés támogatása

Amikor egy baba korábban érkezik a világra, az édesanyja gyászolni kezd. Gyászolni nemcsak halálesetet lehet, hanem egy nagyon szép állapotot is.
A várandósságban az anya azt gyászolja el, hogy nem 40 hétig tartott ez a gyönyörű állapot, hanem esetleg csak 30, vagy 26 vagy akár csak 24 hétig.
Ezt a maradék 10, 14 vagy 16 hetet gyászolja a szülő, ami egy csodaszép időszak lett volna, valamint azt a meg nem született 3,5 – 4 kilós gyermeket, aki helyett egy 500 gr-os baba fekszik most az inkubátorban.
Zack Boukydissel, egy nővéreknek és orvosoknak szóló képzéssel (Close collaboration) indult el az első magyar PIC a családbarát és családközpontú koraszülött ellátás útján Magyarországon.
Gondoljunk magunkra úgy, mint a szülőkkel aktívan együttműködő emberre és ne mint szaktekintélyre. Ez a baba az ő gyermekük, ezért a megfelelő hozzáállás az, ha egyenrangú félként tekintünk rájuk, megosztva velük gondolatainkat, megfigyeléseinket.” Zack Boukydis
Abban az esetben, amikor a gyászreakció nagyon mély, szükség van pszichológusra a koraszülött intenzív osztályon. Tarthatatlan, hogy csak néhány osztály van az országban, ahol rendelkezésre áll olyan szakember, aki csak a koraszülött intenzív osztályon segíti a szülőket és az ott dolgozókat. A a mód, ahogyan a szülők a gyermeküket gondozzák, jelentős hatással van a baba egészségére és fejlődésére egész életén át.
“A szülők első találkozása a gyermekkel a koraszülött intenzív osztályon az alábbiak szerint zajlik:

• Életben van?
• Mindene megvan?
• Kire hasonlít és biztos, hogy a mi gyermekünk?A találkozás pillanatában, amennyiben megtörténik szemkontaktus az anya és a baba között, az anya érzi: Ő az én gyerekem. “(Sterne, 2009)
• A szülők órákon, napokon keresztül semmi mással nem foglalkoznak a baba születését követően, mint figyelik gyermeküket és ez a koraszülött intenzív osztályon sincs másképp. A figyelés nem semmittevést jelent, így ismerik meg a szülők gyermekeik jelzését, tulajdonságait. Jellemzően kezdetben félnek megérinteni gyermeküket, nagyon fontos, hogy megfelelő tájékoztatást kapjanak a szülők már az első találkozás alkalmával, hogy milyen higiéniai előírásoknak kell eleget tenniük és hogyan nyúljanak gyermekükhöz.
• Az első találkozás legyen kellemes mind a baba, mind a szülők számára! Az érintés fontos a kötődés kialakulásához, és amint magabiztosabbá válnak a szülők, már akár meg is nyugtathatják a babát és fokozatosan bevonhatók a gondozási feladatokba. Kiemelendő a megfelelő következetes kommunikáció a szülőkkel, “figyeljük megjegyzéseiket gyermekeikkel kapcsolatban, mert gyakran jobban ismerik a gyermeküket, mint az ellátó személyzet “(Ahlqvist-Björkrith, 2013)
• Az olyan apró figyelmességek, mint a szülők és a baba név szerinti szólítása, javítja a szülők közérzetét az ellátás során (Cleveland, 2008) “Mit szeretnének a szülők a személyzettől? Hogy pozitívan álljanak hozzájuk, pontos információkat kapjanak, és hogy bevonják őket az ellátásba és a döntéshozatalba.” (Cleveland, 2008)

Fájdalom menedzsment

A koraszülött osztályon elkerülhetetlen a fájdalom! Legkevesebb 16, többnyire inkább 20-25 fájdalmas vagy stresszt okozó beavatkozáson esik át minden koraszülött baba naponta (Carbajal, 2016). Legyen ez csak egy pelenkázás, vagy egy forgatás, ezek mind fájdalmas beavatkozások a PICik számára. Egy infúzió bekötése vagy más invazív beavatkozás még nagyobb fájdalmat okoz számukra.
Az ellátóknak nagyon fontos tiszteletben tartaniuk, hogy semmiféle fájdalmat nem lehet elviselhetőnek tartani egy újszülöttnél, koraszülöttnél!
Ők ugyanannyira érzik a fájdalmat, mint a felnőttek, bizonyos tanulmányok szerint talán még erősebben is, mint egy időre született újszülött.
Mindent el kell követnünk azért, hogy mielőbb megfelelő protokollokkal, fájdalom menedzsmenttel rendelkezzünk. A fájdalmas beavatkozások a koraszülött babák későbbi idegrendszeri fejlődésében nyomot hagynak!

Tudatos memória hiányában is az újszülöttek “biológiailag emlékeznek” a fájdalomra, ami megváltoztathatja az agy fejlődését és a baba későbbi viselkedését.” (Smith, 2011)
A fájdalomérzés összeadódik, ha egyik beavatkozás követi a másikat. A fájdalom mindig stresszt okoz, de a stressz nem feltétlenül jár fájdalommal.
Nemcsak etikai kötelesség, de a jó stressz- és fájdalomkezelés javítja a fiziológiai stabilitást, segíti az alvást és védelmet nyújt a fejlődő agy számára.

Módszerek a stressz és fájdalom kezelésére

• A stressz és fájdalom elkerülése!
• Gondoljuk át, hogy biztosan szükség van-e az adott beavatkozásra, biztosan ez a legmegfelelőbb időpont a beavatkozás elvégzésére, jelen van-e a szülő vagy munkatárs a baba támogatásához nyújtandó segítségre?
• A személyzet megfelelő képzése és fájdalommérő skála alkalmazásának bevezetése a mindennapi ellátásba.
• Figyeljük a koraszülött reakcióit a különböző beavatkozások közben, és reagáljunk a fájdalom és stressz jeleire !
• A gyógyszeres fájdalomcsillapítás mellett alkalmazzuk a nem-gyógyszeres fájdalomcsillapítási stratégiákat, mint a környezeti stresszhatások csökkentése, kenguruzás közben végezzük a beavatkozásokat, cumi (anyatejbe mártva), szaharóz alkalmazása vagy szoptatás a fájdalmas beavatkozások közben. A szülő vagy személyzet jelenléte, hangja, megfelelő érintése nyugtatja a babát.
• Lehetőséget kell biztosítani a szülői jelenlétre a bevatkozások ideje alatt ! Sokszor a személyzet úgy gondolja, hogy a szülők nem szeretnék látni, hogy gyermeküket fájdalom éri, de a megfelelő kommunikációval és a kellő információval ellátott szülők annak ellenére is a gyermekükkel szeretnének maradni, hogy ez kellemetlen is lehet számukra (EPIPAGE 2). Amennyiben a szülő tartalmas szerepet kap (beszél a babához, tarthatja, bőrkontaktust létesít vele, szoptat, a baba érzi a szülők illatát) a baba ellátása közben, hasznosnak fogja megélni saját jelenlétét, és biztos lesz abban, hogy a gyermekét segíti ezen beavatkozások közben.

Fejlődést támogató környezet

Az érzékszervek az agy fejlődése során az alábbi sorrendben kezdik meg működésüket:

• A tapintás
• vesztibuláris – egyensúly rendszer
• kemoszenzoros rendszer (szaglás és ízlelés)
• hallás
• látás

Tanácsok megfelelő taktilis tapasztalatszerzés kialakításához

• Melegítsük fel kezeinket érintés előtt és lassú mozdulatokkal, kerülve a simítást végezzük az ellátást.
• Fontos a szülők informálása már az első találkozás alkalmával, a baba megfelelő érintésével kapcsolatban!
• A baba megfelelő pozicionálása (kezeinek arcra helyezése, lábak keresztbe tevése), mellyel önszabályozását segítjük.
• Fontos a kisimított, rendezett ágynemű az inkubátorban.
• Szorgalmazzuk a bőr-bőr kontaktust, alkalmazzuk a kenguru módszert minél korábban!

A vesztibuláris szervrendszer befolyásolja az egyensúly és testtartás kialakulását, stabilizálja a látómezőt. Gyenge Moro-reflex már a várandósság 24. hetében született koraszülött babánál is kiváltható. Míg a méhben ritmikus, lassú mozgások nyugtatóak a magzat számára, a koraszülött baba az ellátás során hirtelen, kiszámíthatatlan mozgásoknak van kitéve és vesztibuláris rendszere gyorsan túlterhelődik.

Tanácsok megfelelő vesztibuláris tapasztalatszerzés kialakításához

• Mozgassuk a babát oldalt fekvő helyzetben, felhúzott lábakkal, kerüljük a hanyatt fektetett mozgatást, például kenguruzáshoz történő kiemeléskor.
• Ápolási teendők közben, mozgatás során lassan váltsunk pozíciót, folyamatos érje a baba teste a matracot, kerüljük a gyors térbeli helyzetváltoztatást és a baba hirtelen forgatását.

A szaglóreceptorok már a várandósság 24. hetében működőképesek és összeköttetésben állnak az agykéreggel és a limbikus rendszerrel. Az illatok erősen hatnak a kötődésre, bizonyos illatok (pl. vanília) különösen nagy élvezetet nyújtanak. A magzat már 12 hetesen elkezdi nyelni a magzatvizet, 13-15 hetesen megkülönbözteti az anya étrendjéből származó ízeket. A koraszülött babák a fertőtlenítő szerek illatát érzik meg először! Életük első hónapjában mintegy 1320-1800 alkalommal találkoznak a szappan, alkoholos kézfertőtlenítő, fertőtlenítőszerek – tisztítószerek illatával.
Sajnos hiányzik a szaglási és ízelelési tapasztalat a várandósság kimaradt időszakaszaiból. A tápszer mindig ugyanolyan ízű, az anyatej íze ezzel szemben folyamatosan változik. A gyógyszerek adása a kellemetlen ízek és a kellemetlen tapasztalás miatt rontja az orális táplálás élményét.

Tanácsok megfelelő kemoszenzoros tapasztalatszerzés kialakításához

• Várjuk meg az ártalmas illatok (szappan, alkoholos kézfertőtlenítő) elpárolgását bőrünkről mielőtt a babához közelítünk.
• Fontos a szülők informálása már az első találkozás alkalmával a kóros szagokkal kapcsolatban!
• Használjunk anyatejet szájápoláshoz, anyatejbe mártott cumit a baba megnyugtatására, ösztönözzük a mielőbbi szoptatást.
• Amennyiben lehetséges, kerüljük a gyógyszerek szájon át történő adását.
• Az anya illata legyen jelen az inkubátorban (éjszaka használt póló inkubátorban elhelyezése hasznosabb, mint bármilyen játék elhelyezése az inkubátorban).
• Engedjük a szülőknek gyermekük szagolgatását, kenguruzzon a baba a lehető legtöbb időt a szüleivel.

A hallás kialakulása kulcsfontosságú a figyelem, beszédfejlődés és kommunikáció szempontjából. A magzat fejlődésének 28. hetében már megkülönbözteti a férfi és a női hangokat, 32 hetesen megismeri édesanyja hangját. Méhen belüli életében az anya hangja és testhangjai a dominánsak, melyek maximum 70 decibel erősségűek, frekvenciájuk alacsony. A koraszülött intenzív osztályon a magas hangmagasságú hangok a dominánsak, melyeket az inkubátor sem tud kizárni. Az anya hangját viszont kizárja az inkubátor és elfedik a hangos osztály háttérzajai. A babák kb. 50 decibel zajszintet bírnak fájdalom nélkül elviselni, a 80 decibel feletti zaj már alacsony oxigén szintet is okozhat, amely károsítja a baba idegrendszerét.

Tanácsok megfelelő hallásélmény biztosítása érdekében

• Az osztály dolgozóinak viselkedése és szokásai nagyban meghatározzák az osztály zajszintjét (halk beszéd, puha talpú sportcipők, papucsok használata)
• Ajánlott szint: átlagos háttérzaj 45 decibel, maximális hangerősség 65 decibel (Liu et al, White 2013)
• A háttérzaj csökkentése, a gépek jelzőrendszerének halkítása segíti az alvás védelmét, különösen a REM fázis időszakában.
• Bátorítsuk a szülőket, hogy beszéljenek, olvassanak vagy akár énekeljenek gyermeküknek.

A látás a legkevésbé fejlett érzékünk a megszületéskor, mely az élet első hónapjaiban nagyon gyorsan fejlődik. A koraszülött babák vizuális fejlődése nem gyorsítható, és nem függ a stimulációtól. A várandósság 32-34. hetében alakul ki a babák pupilla reflexe (a pupilla fény hatására összeszűkül), ezzel védve a szem ideghártyájáját. Egy 26. hétre született koraszülött baba fájdalmas ingereknek van kitéve az osztály fényhatásai miatt. Az extrém koraszülött babáknak még nem működik a pupilla reflexük és még ha csukott is a szemük, a szemhéj olyan vékony, hogy azon áthatol a fény. Fontos védeni a babákat a direkt fényhatásoktól.

Tanácsok megfelelő vizuális fejlődés támogatása érdekében

• Babára szabott megvilágítás, védjük a babák szemét a közvetlen fénytől, csökkentsük a környezet háttér-fényerejét.
• Megfelelő minőségű és méretű inkubátor takarók használata minden korosztály számára.
• Az emberi arc a legmegfelelőbb vizuális inger a baba számára!

Koraszülöttek pozícionálása

Az átlagember azt gondolná, hogy a babák fektetése a legegyszerűbb ápolási feladat a koraszülött ellátásban. Egyszerű, mert befektetjük a babát az inkubátorba és el lesz ő, ahogy van. A koraszülött baba kényelmes pozicionálása a megfelelő alátámasztással az ápolási munka egyik legfontosabb része.
A baba pozíciójának támogatnia kell az izomtónusát, légzését, véráramlását, emésztését, testhőmérséklet szabályozását illetve energia felhasználását. Nagyon fontos, hogy a baba önszabályozás irányába tett erőfeszítéseiben is fontos szerepet játszik, például a lábak összehúzása, a kezek archoz emelése, kapaszkodás, megragadás, lábfej és a kezek összekapcsolása, melyekkel nyugodt alvást és csendes éberséget érhetünk el.
A koraszülött babának nincs elég ereje a gravitáció ellensúlyozására, mozgása hirtelen, rendezetlen, ami a baba érésével egyre kifinomultabbá válik.
Háton fektetve széttárja a kezét, alacsony izomtónusa miatt a testtartás a felszínhez alkalmazkodik és elnyúlik az inkubátor matracán. Odalt vagy hason fekvő pozicióban jól érzi magát, hiszen méhen belül is hasonló pozícióban helyezkedett el.

Pozicionálási javaslatok hason fekvő pozícióhoz

• Biztosítsuk, hogy a kar előre mozoghasson, és a kezek meg tudják közelíteni az arcot, és a szájat.
• A baba méreteire kialakított fészek alkalmazásával a térdek behajlítását ösztönözzük.
• Fontos a kényelem gyakori ellenőrzése, különösen a fejfordítást illetően.

Pozicionálási javaslatok hanyatt fekvő pozícióhoz

• Védjük a baba arcát a közvetlen fénytől.
• A baba méreteire kialakított fészek alkalmazása a csípő, lábak és lábfejek köré, hogy megelőzzük a lábak szétnyílását, eltávolodását a csípőtől, a fészek szolgáljon lábtámaszként, talpa érjen a fészekhez, de ne tudja kidugnia lábát rajta és legyen elég magas.
• Szondák, csövek megfelelő rögzítése.
• Baba vállainak megtámasztása, hogy kezeit középvonalba tudja helyezni, száját arcát megérinthesse, kezeit összekulcsolhassa.

Pozícionálási javaslatok oldalt fekvő pozícióhoz

• Hasznos testhelyzet az ápolási feladatok ellátásához (pl. szájápolás, pelenkacsere, szondatáplálás)
• Baba méreteire kialakított fészek alkalmazása, mely segíti a baba mozgását, és a legjobban emlékeztet a méhen belüli mozgásra.
• A megemelt oldalfekvés hatékony pozíciót biztosít a biztonságos és élvezetes tápláláshoz a baba számára.

Koraszülöttek és a kenguruzás

Rey és Martinez fejlesztette ki 1978-ban a kolumbiai Bogotában a kenguru- módszert, az alacsony születési súlyú babák hagyományos ellátásának alternatívájaként az inkubátorhiány, a nozokomiális fertőzések magas száma és a csecsemőelhagyás problémáinak megoldására. A módszerrel bebizonyították, hogy az anyák “inkubátorként” biztosítják a testhőmérséklet fenntartását, a táplálást és a megfelelő stimulációt. Azóta a kenguruzást széles körben alkalmazzák a fejlődő országokban a koraszülött babák halandósági és megbetegedési arányainak javítására.
2003-ban a WHO kiadta az “Anyai gondoskodás kenguruzással” című irányelvét, melyben B evidenciaként jelöli meg a módszer alkalmazásának fontosságát:
“A kenguruzás hatékony, könnyen használható módszer, amely egyaránt hozzájárul a stabil állapotú koraszülöttek és az időre született csecsemők egészségéhez és jó közérzetéhez. Ajánlott minimális időtartam: 2 óra. “
Minél felszereltebb egy koraszülött intenzív osztály, annál kevésbé teszi lehetővé a 24 órás kenguruzást a baba számára. A legtöbb PIC-ben elsősorban az édesanyák kenguruzhatnak, még mindig nagyon kevés magyar koraszülött intenzív osztály bátorítja az édesapát, hogy bőr-szőr kontaktusban legyen gyermekével. (A testvérek, nagyszülők bevonása a kenguru módszerbe egy további lehetőség, ez azonban még várat magára a magyar PIC-eken).
A kenguruzás időtartama sokszor nem éri el a 2 órát, és az éppen aktuális személyzettől függ a módszer alkalmazása és engedélyezése. Lélegeztetett babáknál ugyanúgy alkalmazható, mint stabil állapotú koraszülötteknél, de a gyakorlatban a személyzet magabiztosságától és tapasztalataitól függ a megvalósítás.

Koraszülött baba táplálása

A koraszülöttek utánkövetése folyamán tapasztalt leggyakoribb probléma a babák, majd kisgyermekek táplálási nehézségei. A szoptatási ambulanciák visszajelzései alapján közel 40%-ban koraszülöttként született gyermekek szülei jelentkeznek különböző kérdésekkel, aggodalmakkal. De még a jó általános állapotban növekvő volt koraszülött babák esetében is a szülők közel 50%-a panaszkodik arról, hogy gyermeke “rosszul eszik” 6 hónapos korában. A szülők számára az élvezetet nyújtó táplálást felváltja a kényszerített, cél-orinetált táplálás, hiszen a legtöbbször sem a baba, sem a szülő számára nem örömteli az etetés. Gyakori a kórházba visszakerülés (16%) táplálási nehézségek miatt. (Hawdon et al, 2000)
A tápláláshoz szükséges mozgások és érzékek már a méhen belül kifejlődnek, hiszen a magzatnak lehetősége van ízlelni, gyakorolja a szopást, a nyelést és kezeit a szájába veszi méhen belül. Minden magzati és újszülött mozgás közül a száj nyitogatása és a kezek szájba helyezése a leggyakoribb. (Kurjak et al, 2004)
A koraszülött intenzív osztály, mint környezet nem felel meg a baba elvárásainak, hiszen minden orális és periorális tapasztalata kellemetlen (leszívás, orrszonda, intubáció, CPAP)

Táplálást segítő technikák

• Kenguruzás: az anyatej termelődés gyorsabb, és biztosabb az anyatej termelődés fenntartása, amihez az édesanya jelenléte elengedhetetlen.
• Gondos szájápolás: az első olyan gondozási feladat, melybe az anya és az apa is bevonható, alkalmat ad a szülőknek a szeretetteljes kommunikációra és gondoskodásra, a babának az ízlelésre, és a szopásra. A lefejt anyatej nem vész kárba, hiszen a legalkalmasabb “szer” a szájápolásra az anyatej.

• Szondatáplálás esetén ajánlott a kenguru módszer alkalmazása. Amennyiben ez nem lehetséges, a baba megfelelő pozicionálása (bal oldalán fekve), valamint a táplálás lassú kivitelezése segíti a babát. Amennyiben lehetséges, adjunk a babának lehetőséget a perisztaltikus mozgás segítése érdekében a lefejt anyatejjel megnedvesített cumi, vattapálca vagy szülői ujj szopogatására.
• A sikeres szoptatás alapja a hozzáférés. Nagyon fontos hogy megfelelő kommunikációval, reális elvásárokat megfogalmazva motiváljuk az édesanyát (és az édesapát) a szoptatás fontosságára.
• Nagyon fontos az anya jelenléte az intenzív osztályon, ahol étkezéssel, pihenéssel segítsük, hogy fenntartható legyen az anyatej termelődése.

Koraszülött baba alvásának védelme

Alvást támogató stratégiák

• Időzítés: amennyire lehet védjük az alvási ciklusokat, hiszen az inkubátor körüli mozgások, a világításban és a hangokban bekövetkeő változások megzavarhatják az alvást. A baba megfigyelésével megkülönböztethető az éber állapot és a babára szabott ápolási tervvel biztosítani tudjuk a baba nyugodt, mély alvási szakaszait. Az alvási ciklusok kialakulásával kezdjük meg az egyén szerinti táplálás alkalmazását.
• Szülők bevonása: a szülők kommunkációja, érintkezése teljesen más a gyermekükkel, hiszen ugyan lassabban végzik el az ápolási folyamatokat, de a szülők hangja segíti a babát és megnyugtató számára. A szülők őrzik gyermekük álmát, nem akarják megzavarni az alvásban, amennyiben elég időt tölthetnek gyermekükkel. A babák nem az inkubátorban alszanak mélyen és nyugodtan, hanem a szülők mellkasán!
• Kenguruzás: fejleszti az alvás-ébrenlét ciklusokat, termikus és ritmikus segítséget biztosít a koraszülött éretlen állapotkontrolljához.
• Fejlődéstámogató környezet: Alakítsunk ki nyugodt, csöndes környezetet, kerüljük az erős fény- és hangingereket. Használjunk megfelelő minőségű inkubátor takarót az árnyékoláshoz és figyeljünk az éjszaka folyamán a megfelelő fényhasználatra. A monitorok hangerejét a lehető leghallkabbra állítsuk be!