A koraszülés meghatározása

Általában az újszülöttek a várandósság 37–42 hetében jönnek világra, évente 130 millió kisbaba születik világszerte, azonban több mint 10%-uk, különböző okok miatt korábban születik. Európában 5 millió baba érkezik korábban, és a koraszülések aránya 5-12% közott alakul. Magyarországon a koraszülöttek száma kb. 8500 évente és közel 7000 gyermek kezdi meg az életét az ország szerte működő újszülött intenzív osztályon.

Mikortól beszélünk koraszülésről?

Magyarországon 8,5% a koraszülések aránya, amely a WHO definíciója szerint a várandósság 37. hete előtt érkező babákat foglalja magába.
Minél később születik egy baba, annál nagyobb az esélye a túlélésre és az egészséges életre. Napjainkban, a 28. és 32. héten született gyermekek csaknem 95% -a éli túl a koraszülés következményeit a magas jövedelmű országokban. Az elmúlt években a klinikai gyakorlat és a kutatások eredményeképp az életmentés mellett a károsodások megelőzése lett a fő cél a koraszülött ellátásban. Mindazonáltal a koraszülött babák nagyobb kockázatot jelentenek a rövid és hosszú távú egészségkárosodásokra, mint az újszülött babák.
A koraszülöttek nemcsak méreteikben és súlyúkban kisebbek, hanem az életre számtalan tekintetben még felkészületlenek, azaz éretlenek.
• Extrém koraszülött (<28 hét)
• Igen koraszülött (28<32 hét) • Koraszülött (32 >37 hét)

Kissúlyú (LBW):
Az olyan újszülött meghatározására szolgál, aki kevesebb, mint 2500 gramm súlyú.

Igen kissúlyú (VLBW):
1500 grammnál kisebb súlyú újszülött.

Extrém kissúlyú (ELBW):
Az újszülött súlya kevesebb, mint 1000 gramm.

A koraszülés kockázatai és megelőzése

Számos olyan demográfiai, életmódbeli és orvosi tényezőt azonosítottak, amelyek növelhetik a koraszülés kockázatát. Az egészséges életmód, a betegségek megelőzése és kezelése, valamint az antenatális ellátás hozzájárulhat ahhoz, hogy egyre érettebben szülessen meg a baba. A koraszülések körülbelül 50% -ában azonban a koraszülés tényleges oka, valamint a megelőzés lehetőségei ismeretlenek.

Koraszülés okai

A koraszülés jelei
Gyakran a koraszülés jelei nem specifikusak:
• „rendszeres összehúzódások vagy fájások
• menstruációs görcs szerű fájdalom
• a méhnyakat lezáró nyákdugó távozik a hüvelyből
• folyadék csepegés vagy folyás a hüvelyéből – magzatvíz szivárgás vagy elfolyása
• nem szokásos hátfájás.

Amikor egy várandós nő a fent említett jelek bármelyikét észleli még nem feltétlenül jelenti azt, hogy azonnal szülni fog. A szülész-nőgyógyász szakember diagnosztikai értékelést végez, hogy megtalálja a koraszülés jeleinek okát. A vizsgálatok magukban foglalhatják a magzati szívverés és a méhösszehúzódások mérését, ultrahangvizsgálatot és hüvelyi vizsgálatot.

Mivel a baba számára a legjobb „inkubátor” az anyaméh, a szakemberek megpróbálják megakadályozni a koraszülést. Azonban az a döntés, hogy megállítsuk a szülést, vagy meg kell születnie a babának, az anya és a baba állapotától, a kockázat mértékétől függ.

Koraszülés kezelése
A szakemberek minden erőfeszítést megtesznek annak érdekében, hogy amennyire csak lehet meghosszabbítsák a várandósságot.
Legalább 48 órára van szükségük, hogy a várandós nőt és a babát a lehető legjobban felkészítsék a közelgő szülésre. Ezen 48 órán belül a várandós anyukát egy speciális, III-as szintű szülészeti osztályra kell szállítani, amely III-as szintű perinatális intenzív centrumot (PIC) működtet

Két fő típusú gyógyszert kap a várandós édesanya ez idő alatt:
• Tokolítikumok: a méh összehúzódását csökkentő gyógyszerek
• Glükokortikoidok: olyan gyógyszerek, amelyek felkészítik a baba éretlen tüdejét a légzésre, és emellett csökkentik a koponya belső vérzésének és a bél súlyos gyulladásos problémáinak kockázatát (Nekrotizáló enterocolitis – NEC)
Minden esetben az anya és a gyermek állapota, szükséglete, valamint a kockázatok és az előnyök figyelembevételével alkalmazzák egyéni döntés alapján a gyógyszeres kezelést a várandósság kitolására, a koraszülés megállítása érdekében.

Koraszülött baba
Minél korábban születik baba, annál fejletlenebbek és sebezhetőbbek a szervei és testi-szervi funkciói. A koraszülöttek megfelelő ellátásának biztosítása érdekében a kórházak speciális ellátást nyújtanak a koraszülött intenzív osztályokon (PIC).

A neonatológiai ellátás fejlődésének következtében az elmúlt 20 évben jelentősen csökkent a koraszülött babák érzékszervi és neuromotoros károsodása.
Minél korábban érkezik a baba, és itt főleg a 32. várandósségi hét alatt született babákra gondolunk, annál nagyobb a kockázata a rövid és
hosszú távú egészségügyi szövődmények kialakulásának, például a szív- és érrendszert, a tüdőt, az emésztőrendszert, az agyat, a hallást vagy a látást érintő károsodások, mint az időben született újszülöttek esetében. Ezért a koraszülöttként született gyermekek szoros időközönként utógondozásban és felmérésben illetve amennyiben szükséges fejlesztésben kell részesülniük.

Koraszülők
A legtöbb szülő számára a koraszülés sokkot jelent, mivel gyakran váratlanul, előjelek nélkül történik meg ezért a szülőket felkészületlenül éri. Egyik pillanatról a másikra számos olyan döntést kell meghozniuk, amelyekhez időre lenne szükségük, amely ebben az élethelyzetben szinte lehetetlen. Ideális esetben a PIC személyzete mindent megtesz annak érdekében, hogy a szülők helyzetét javítsák, írásos dokumentumokkal segítik, hogy megértsék gyermekük egészségi állapotát és megtalálják szülői szerepüket, amelynek alapja a szülő folyamatos jelenléte gyermeke mellett.

A szülők maguk is hozzájárulhatnak csecsemőjük fejlődéséhez, például bőr-bőr kontaktussal, kenguru módszer, a baba gondozásában való részvétellel és anyatej biztosításával. A szülők számára fontos, hogy mielőbb kiderüljön a koraszülés oka, amennyiben ez lehetséges, hogy megakadályozzák az újabb koraszülést a jövőbeli várandósságok során.